2014. augusztus 18., hétfő

utoló fejezet

-Vagy azért,mert a Directionereid éretlen kislányok...-mondtam.
-Hé Leah,ne beszélj róluk így!
-De hiszen azok..-mondtam,mire Harry rosszallóan nézett rám.Mikor észrevettem tekintetében azt,hogy ''hagyd abba Leah!'',leálltam,és elköszöntem a nőtől.

Nem telt bele talán 5 perc,mikor kiértem az épületből,és szembe találtam magam tini lányok ezreivel,akik mind hallották az interjút,és hallották,hogy mit mondtam róluk.

Miután a biztonsági őrök bepaszíroztak végre engem a kocsiba,elindultunk haza.Haza...ahh végre!

Otthon felmentem Twitterre,Facebookra és Instagramra,és mikor megláttam,hogy mindenhol megy rólam az utálkozás,könnyes szemekkel a telefonomért nyúltam.
Bepötyögtem Harry számát,majd rányomtam a ''hívás'' gombra.
*Tessék Leah?!
Harry,gyere haza,kérlek.
Miért?Most nem érek rá!
Mi?Mit csinálsz?
Stúdiózok.
Oké,rendben,akkor majd ha hazajöttél beszélünk...siess!*
Mivel tudom,hogy sokat jelent neki az új album,ezért hagytam,had dolgozzon.Más esetben valószínűleg megígértettem volna vele,hogy 2 perc múlva otthon lesz,de így nem.
***
Este....11 óra. Harry sehol.Hol lehet?!<--mikor ezen gondolkoztam,hirtelen megszólalt a csengő.
-Hello-lépett be Harry.
-Szia...
-Baj van?Megijesztettél a telefonban..
-Nos,igen...van valami..
-Leha,ne szórakozz!Mondd!-mondta ingerülten.
-Szakítok veled,Harry.
-Leah..-csukta be a szemét.
-Nem...a Directionereitek szörnyűek...úgy látszik,jobb lenne,ha csak Niall kötne engem a bandához.
-Leah,nem olyan rosszak,hidd el.Majdmegszoknak!
-Hónapok óta ezt mondod.Tudod,mikor Magyarországra mentem,nem hittem volna,hogy ez lesz...hogy megtalálom az igazi szüleimet,hogy megtudom,hogy Niall Horan a bátyám,hogy Harry Styles a barátom lesz...hogy a fél világ megutál szimplán emiatt.Én nem ezért jöttem,hanem a nevelő szüleimért,és erre akkor ébredtem rá,amikor ma felmentem a közösségi oldalaimra,és az utálkozást láttam a képeim alatt.Nem miattad,Niall miatt vagy a szüleim miatt jöttem.A nevelő szüleim azok,akik bár jó pár évre magamra hagytak,de befogadtak,amikor az igazi szüleim Niall miatt odaadtak másnak..
-Leah,mit akarsz ezzel?-kérdezte szomorúan.
-Azt,hogy vissza...vissza megyek Amerikába..a nevelő szüleimhez.-jelentettem ki.Harry csaknem elsírta magát,mire én megöleltem.
Nem siettem túlságosan,de gyorsabb tempóban felhívtam a szüleimet,és találkozót bezséltem meg velük.

***találkozó***
-Sziasztok!-köszöntem mind egyszerre.
-Hello.-köszöntem.
-Harry hol van?
-Öhm...szakítottam vele.-mondtam.Niall és anyuék értetlenül néztek.-a Directionerek miatt.-mondtam ki.Niall ábrázata olyan volt,mintha mindent megértett volna.
-És..minket ezért hívtál?
-Nem.Egy sokkal fontosabb dolog miatt..
-Terhes vagy?-szórakozott Niall.
-Nem,dehogyis...hülye..-nevettem.-Az van,hogy...vissza szeretném menni Amerikába.-mondtam ki.Ezt a mondatot 2 percembe került kinyögni.Anyám egyszerre sírni kezdett,apám nem értett semmit,Niall meg olyan volt,mint aki mindjárt összeesik.
-Mi az..mi az hogy elmész?-mondta anyám sírva.
-Én azért jöttem Magyarországra,hogy visszavigyem a nevelő szüleimet,nem azért,hogy az életem fenekestül felforduljon....annyi minden történt..híres lettem,megtaláltalak titeket stb..de ez nem az én életem.
-De,ez a te új életed.-mondta apám.
-Igen,de én mégis inkább a régihez ragaszkodok.A Directionerek fenyegetnek engem a közösségi oldalakon,világtrendet csináltak azzal a címmel,hogy #worldhateLeah...én ebből nem kérek.
-És a modellkedés?-kérdezett rá Niall.
-Azt...is ott hagyom.-gondoltam végig.Ez előtte eszembe se jutott.
-Remek,és az emberekkel mi van?Nem fognak téged csak úgy elfelejteni.A Directionerek előbb vagy utóbb kitalálnak egy pletykát,a szakításotok okáról..
-Igen,de...ahol én élek,ott nem igazán van internet..vagyis én egy városban élek,ahol a nagyszüleimnek van egy farmja...nah én azon a farmon nőttem fel.Munka,csirke etetés stb...miközben a milliomos nevelőszüleim utazgatnak...nekem ez az életem..és hiányzik.-mondtam.A családom mintha egyet értett volna,megöleltek.Elővettem a repülőjegyemet,és megkérdeztem,hogy kikísérnek-e a reptérre.Természetesen rábólintottak.
*****
Felhívtam a nevelőszüleimet,akik el voltak ájulva attól,hogy a történtek után szóba állok velük,sőt vissza akarok menni...minden esetre megegyeztünk,hogy az öregeknél fogok élni,és minden úgy lesz,mint régen.

A családom kikísért engem a reptérre,ahol a repülőm már várt rám,és a többi 50 utasra.
Egyik percben elbúcsúztam,a másikban pedig éppen a repülőre szálltam volna fel,amikor...Harry.Természetesen megjelent valahogy,és le se szarta az embereket,futott át a tömegen.
-Leah....-ölelt meg.
-Harry,mennem kell..
-Majd írsz,ugye?
-Nem...
Fájdalom csillogott a szemeiben,de tudta,hogy el kell mennem,ezért elengedett.Elengedett,és a repülőn kívül nézte végig,ahogy a repülőm felemelkedik,és végleg eltűnik.
**
Otthon nagy örömmel fogadtak engem,és bulit csaptak nekem,amit én megköszöntem.
Nagyiék örültek,hogy visszatértem,és megígérték,hogy az utolsó találkozásunk óta eltelt hónapokat elfelejtik.
*******************1 hónappal később******************
Azóta is a farmon vagyok imádott állataimmal,akiknek biztosan hiányoztam,hiszen egyik éjjel még a szobámba is betörtek.Sokat gondolok Harryre,Niallre,és a szüleimre,akikkel 17 évesen találkoztam először,és 18 évesen utoljára. Sokat gondolok Londonra,Magyarországra,és a Directionerekre,akik szerencsére már leszálltak rólam,és Harry új barátnőjét kezdték el utálni.
Azóta a One Direction kiadta az új albumot,és Niall azóta becsajozott.
Érdekes,hogy ezt a farm körül lakó öreglányoktól tudtam, meg,de a lényeg,hogy ők jobbak,mint az internet.
Azóta a modellügynökség talált új lányt a helyemre,és a napilapok azzal vannak tele,hogy ő sokkal jobb nálam..nem tudom ez mennyire igaz,de egyet tudok:
EZ A PÁR HÓNAP VOLT ÉLETEM LEGSZEBB,LEGIZGALMASABB,LEGNEHEZEBBLEGESEMÉNYDÚSABB,LEGJOBB HÓNAPJA. És akármennyire fáj kimondani,ennek vége.Vége Lerrynek,vége a karrieremnek,vége a harcoknak,vitáknak,amikbe akaratlanul is belefolytam,vége a boldog,és szomorú napoknak.
Harry életem egy része,és az is marad örökre,mert amilyen kis aranyos azóta is tőle van tele az ''üzenetek'' ikon a telefonomban,valamint ez a történet is más lenne nélküle,szóval kimondom: Az eltelt pár hónap volt életem legszebb időszaka,és bár élveztem,most végre pont került a történetünk végére.-részlet egy fiatal lány naplójából.
Leah Evens/Horan.
Élt: 1936-2014

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek,írd le a véleményed! :)