Búcsú szöveg.

Szóval.Ennek is vége:c
A blog 2014.08.18-án zárja kapuit,5 rendszeres olvasóval,2313 oldalmegjelenítéssel,24 kommenttel és 46 bejegyzéssel.
Nos akkor egy rövidke búcsúzás:
Köszönöm mindenkinek,aki velem tartott a hónapok során,köszönöm azoknak,akik feliratkoztak,és azoknak,akik kommenteltek. A +1 gombra is sokszor kattintottatok,ezt is köszönöm. Köszönöm azoknak is,akik Facebookon azt mondták,hogy a sztori sablon,mert legalább így tudtam,hogy min kell javítani.Próbáltam úgy alakítani Leah sorsát-kisebb nagyobb sikerrel-hogy a történet sablonsága eltűnjön.
Nekem sokat jelentett a blog nem a sztori miatt,hanem azért,mert ez volt az első blogspotos 1D blogom,s azért,mert ez a legnépszerűbb blogom.(van több is,ahol nem sablon a sztori (szerintem)) És azért is szeretem ezt a blogot,mert akkor kezdtem el írni,amikor vérbeli Directioner lettem.Ezek előtt tudtam mindent a fiúkról,de nem követtem az életüket,csak a régi képeiket nézegettem,ám most,van egy több ezer lájkos 1D oldalam (I'm DIrectioner Today,Tomorrow and Forever) és sok-sok Directioner barátom.Ezek mellett azonban ott voltam,amikor az egyik Directioner barátom Magyarország legnépszerűbb 1D csoportját megalkotta Facebookon,ott voltam,amikor Larry vs. Elounor viták voltak,ott voltam,amikor a fanprofilok törölni akarták magukat,ott voltam mindig,amikor tudtam. És itt volt a blog is.Itt volt,amikor unalmamban nem tudtam mit tenni,így úgy döntöttem,írok egy új részt,itt volt,amikor megírtam a One Direction To Hungary szöveget.Itt volt mindig,akárcsak a Directionereim<3 TI is mindig itt vagytok,és remélem,itt is maradtok.Unatkozásból hobbivá vált ez a blog,és remélem,hogy sikerült pár embernek boldog perceket szereznem azzal,hogy olvashat egy új részt. Remélem,hogy vannak olyanok,akiknek tetszett,és remélem,vannak olyanok,akik itt maradnak,a zárás után is,és részesei maradnak a blognak.MERT EZT TI HOZTÁTOK LÉTRE!Ha ti nem vagyok itt,akkor valószínűleg már régesrég bezártam volna a blogot,de mivel itt vagytok,ezért tovább írtam.Remélem van aki észrevette a történet végén azt,hogy úgy alakítottam,hogy úgy tűnjön,hogy Leah régi naplójából idéztem,és remélem,hogy van,akinek hiányozni fog a blog.
Leah és Harry története nem úgy alakult,mint azt sokan vártátok,de azért remélem így is tetszik:)
Most,hogy az utolsó mondatokat pötyögöm,és felkészülök arra,hogy berakjam a /befejezett/ szót a cím mögé..szóval már csak egyet akarok mondani: KÖSZÖNÖM.
Ebben a percben /18:51/ az Our Fate c. blog hivatalosan is bezár.
Sziasztok Directionereim!<3