Búcsú szöveg.

Szóval.Ennek is vége:c
A blog 2014.08.18-án zárja kapuit,5 rendszeres olvasóval,2313 oldalmegjelenítéssel,24 kommenttel és 46 bejegyzéssel.
Nos akkor egy rövidke búcsúzás:
Köszönöm mindenkinek,aki velem tartott a hónapok során,köszönöm azoknak,akik feliratkoztak,és azoknak,akik kommenteltek. A +1 gombra is sokszor kattintottatok,ezt is köszönöm. Köszönöm azoknak is,akik Facebookon azt mondták,hogy a sztori sablon,mert legalább így tudtam,hogy min kell javítani.Próbáltam úgy alakítani Leah sorsát-kisebb nagyobb sikerrel-hogy a történet sablonsága eltűnjön.
Nekem sokat jelentett a blog nem a sztori miatt,hanem azért,mert ez volt az első blogspotos 1D blogom,s azért,mert ez a legnépszerűbb blogom.(van több is,ahol nem sablon a sztori (szerintem)) És azért is szeretem ezt a blogot,mert akkor kezdtem el írni,amikor vérbeli Directioner lettem.Ezek előtt tudtam mindent a fiúkról,de nem követtem az életüket,csak a régi képeiket nézegettem,ám most,van egy több ezer lájkos 1D oldalam (I'm DIrectioner Today,Tomorrow and Forever) és sok-sok Directioner barátom.Ezek mellett azonban ott voltam,amikor az egyik Directioner barátom Magyarország legnépszerűbb 1D csoportját megalkotta Facebookon,ott voltam,amikor Larry vs. Elounor viták voltak,ott voltam,amikor a fanprofilok törölni akarták magukat,ott voltam mindig,amikor tudtam. És itt volt a blog is.Itt volt,amikor unalmamban nem tudtam mit tenni,így úgy döntöttem,írok egy új részt,itt volt,amikor megírtam a One Direction To Hungary szöveget.Itt volt mindig,akárcsak a Directionereim<3 TI is mindig itt vagytok,és remélem,itt is maradtok.Unatkozásból hobbivá vált ez a blog,és remélem,hogy sikerült pár embernek boldog perceket szereznem azzal,hogy olvashat egy új részt. Remélem,hogy vannak olyanok,akiknek tetszett,és remélem,vannak olyanok,akik itt maradnak,a zárás után is,és részesei maradnak a blognak.MERT EZT TI HOZTÁTOK LÉTRE!Ha ti nem vagyok itt,akkor valószínűleg már régesrég bezártam volna a blogot,de mivel itt vagytok,ezért tovább írtam.Remélem van aki észrevette a történet végén azt,hogy úgy alakítottam,hogy úgy tűnjön,hogy Leah régi naplójából idéztem,és remélem,hogy van,akinek hiányozni fog a blog.
Leah és Harry története nem úgy alakult,mint azt sokan vártátok,de azért remélem így is tetszik:)
Most,hogy az utolsó mondatokat pötyögöm,és felkészülök arra,hogy berakjam a /befejezett/ szót a cím mögé..szóval már csak egyet akarok mondani: KÖSZÖNÖM.
Ebben a percben /18:51/ az Our Fate c. blog hivatalosan is bezár.
Sziasztok Directionereim!<3

utoló fejezet

-Vagy azért,mert a Directionereid éretlen kislányok...-mondtam.
-Hé Leah,ne beszélj róluk így!
-De hiszen azok..-mondtam,mire Harry rosszallóan nézett rám.Mikor észrevettem tekintetében azt,hogy ''hagyd abba Leah!'',leálltam,és elköszöntem a nőtől.

Nem telt bele talán 5 perc,mikor kiértem az épületből,és szembe találtam magam tini lányok ezreivel,akik mind hallották az interjút,és hallották,hogy mit mondtam róluk.

Miután a biztonsági őrök bepaszíroztak végre engem a kocsiba,elindultunk haza.Haza...ahh végre!

Otthon felmentem Twitterre,Facebookra és Instagramra,és mikor megláttam,hogy mindenhol megy rólam az utálkozás,könnyes szemekkel a telefonomért nyúltam.
Bepötyögtem Harry számát,majd rányomtam a ''hívás'' gombra.
*Tessék Leah?!
Harry,gyere haza,kérlek.
Miért?Most nem érek rá!
Mi?Mit csinálsz?
Stúdiózok.
Oké,rendben,akkor majd ha hazajöttél beszélünk...siess!*
Mivel tudom,hogy sokat jelent neki az új album,ezért hagytam,had dolgozzon.Más esetben valószínűleg megígértettem volna vele,hogy 2 perc múlva otthon lesz,de így nem.
***
Este....11 óra. Harry sehol.Hol lehet?!<--mikor ezen gondolkoztam,hirtelen megszólalt a csengő.
-Hello-lépett be Harry.
-Szia...
-Baj van?Megijesztettél a telefonban..
-Nos,igen...van valami..
-Leha,ne szórakozz!Mondd!-mondta ingerülten.
-Szakítok veled,Harry.
-Leah..-csukta be a szemét.
-Nem...a Directionereitek szörnyűek...úgy látszik,jobb lenne,ha csak Niall kötne engem a bandához.
-Leah,nem olyan rosszak,hidd el.Majdmegszoknak!
-Hónapok óta ezt mondod.Tudod,mikor Magyarországra mentem,nem hittem volna,hogy ez lesz...hogy megtalálom az igazi szüleimet,hogy megtudom,hogy Niall Horan a bátyám,hogy Harry Styles a barátom lesz...hogy a fél világ megutál szimplán emiatt.Én nem ezért jöttem,hanem a nevelő szüleimért,és erre akkor ébredtem rá,amikor ma felmentem a közösségi oldalaimra,és az utálkozást láttam a képeim alatt.Nem miattad,Niall miatt vagy a szüleim miatt jöttem.A nevelő szüleim azok,akik bár jó pár évre magamra hagytak,de befogadtak,amikor az igazi szüleim Niall miatt odaadtak másnak..
-Leah,mit akarsz ezzel?-kérdezte szomorúan.
-Azt,hogy vissza...vissza megyek Amerikába..a nevelő szüleimhez.-jelentettem ki.Harry csaknem elsírta magát,mire én megöleltem.
Nem siettem túlságosan,de gyorsabb tempóban felhívtam a szüleimet,és találkozót bezséltem meg velük.

***találkozó***
-Sziasztok!-köszöntem mind egyszerre.
-Hello.-köszöntem.
-Harry hol van?
-Öhm...szakítottam vele.-mondtam.Niall és anyuék értetlenül néztek.-a Directionerek miatt.-mondtam ki.Niall ábrázata olyan volt,mintha mindent megértett volna.
-És..minket ezért hívtál?
-Nem.Egy sokkal fontosabb dolog miatt..
-Terhes vagy?-szórakozott Niall.
-Nem,dehogyis...hülye..-nevettem.-Az van,hogy...vissza szeretném menni Amerikába.-mondtam ki.Ezt a mondatot 2 percembe került kinyögni.Anyám egyszerre sírni kezdett,apám nem értett semmit,Niall meg olyan volt,mint aki mindjárt összeesik.
-Mi az..mi az hogy elmész?-mondta anyám sírva.
-Én azért jöttem Magyarországra,hogy visszavigyem a nevelő szüleimet,nem azért,hogy az életem fenekestül felforduljon....annyi minden történt..híres lettem,megtaláltalak titeket stb..de ez nem az én életem.
-De,ez a te új életed.-mondta apám.
-Igen,de én mégis inkább a régihez ragaszkodok.A Directionerek fenyegetnek engem a közösségi oldalakon,világtrendet csináltak azzal a címmel,hogy #worldhateLeah...én ebből nem kérek.
-És a modellkedés?-kérdezett rá Niall.
-Azt...is ott hagyom.-gondoltam végig.Ez előtte eszembe se jutott.
-Remek,és az emberekkel mi van?Nem fognak téged csak úgy elfelejteni.A Directionerek előbb vagy utóbb kitalálnak egy pletykát,a szakításotok okáról..
-Igen,de...ahol én élek,ott nem igazán van internet..vagyis én egy városban élek,ahol a nagyszüleimnek van egy farmja...nah én azon a farmon nőttem fel.Munka,csirke etetés stb...miközben a milliomos nevelőszüleim utazgatnak...nekem ez az életem..és hiányzik.-mondtam.A családom mintha egyet értett volna,megöleltek.Elővettem a repülőjegyemet,és megkérdeztem,hogy kikísérnek-e a reptérre.Természetesen rábólintottak.
*****
Felhívtam a nevelőszüleimet,akik el voltak ájulva attól,hogy a történtek után szóba állok velük,sőt vissza akarok menni...minden esetre megegyeztünk,hogy az öregeknél fogok élni,és minden úgy lesz,mint régen.

A családom kikísért engem a reptérre,ahol a repülőm már várt rám,és a többi 50 utasra.
Egyik percben elbúcsúztam,a másikban pedig éppen a repülőre szálltam volna fel,amikor...Harry.Természetesen megjelent valahogy,és le se szarta az embereket,futott át a tömegen.
-Leah....-ölelt meg.
-Harry,mennem kell..
-Majd írsz,ugye?
-Nem...
Fájdalom csillogott a szemeiben,de tudta,hogy el kell mennem,ezért elengedett.Elengedett,és a repülőn kívül nézte végig,ahogy a repülőm felemelkedik,és végleg eltűnik.
**
Otthon nagy örömmel fogadtak engem,és bulit csaptak nekem,amit én megköszöntem.
Nagyiék örültek,hogy visszatértem,és megígérték,hogy az utolsó találkozásunk óta eltelt hónapokat elfelejtik.
*******************1 hónappal később******************
Azóta is a farmon vagyok imádott állataimmal,akiknek biztosan hiányoztam,hiszen egyik éjjel még a szobámba is betörtek.Sokat gondolok Harryre,Niallre,és a szüleimre,akikkel 17 évesen találkoztam először,és 18 évesen utoljára. Sokat gondolok Londonra,Magyarországra,és a Directionerekre,akik szerencsére már leszálltak rólam,és Harry új barátnőjét kezdték el utálni.
Azóta a One Direction kiadta az új albumot,és Niall azóta becsajozott.
Érdekes,hogy ezt a farm körül lakó öreglányoktól tudtam, meg,de a lényeg,hogy ők jobbak,mint az internet.
Azóta a modellügynökség talált új lányt a helyemre,és a napilapok azzal vannak tele,hogy ő sokkal jobb nálam..nem tudom ez mennyire igaz,de egyet tudok:
EZ A PÁR HÓNAP VOLT ÉLETEM LEGSZEBB,LEGIZGALMASABB,LEGNEHEZEBBLEGESEMÉNYDÚSABB,LEGJOBB HÓNAPJA. És akármennyire fáj kimondani,ennek vége.Vége Lerrynek,vége a karrieremnek,vége a harcoknak,vitáknak,amikbe akaratlanul is belefolytam,vége a boldog,és szomorú napoknak.
Harry életem egy része,és az is marad örökre,mert amilyen kis aranyos azóta is tőle van tele az ''üzenetek'' ikon a telefonomban,valamint ez a történet is más lenne nélküle,szóval kimondom: Az eltelt pár hónap volt életem legszebb időszaka,és bár élveztem,most végre pont került a történetünk végére.-részlet egy fiatal lány naplójából.
Leah Evens/Horan.
Élt: 1936-2014

Búcsú

Sziasztok srácok! :)))
Sajnálom,hogy nem hozom az új részeket,de nem szeretitek a blogot,így egy időre bezárom:) Természetesen továbbra is olvashatjátok a fejezeteket,de egy darabig nem fogok újat hozni :)) Bár tudom,hogy ez senkit sem érdekel,mert a blogot nem olvassa senki,de azért ha valaki mégis hiányolna,akkor annak üzenem: amint lesz több feliratkozó vagy komment,visszajövök! <3 Egyébként a blogom már csak pár részből fog állni,mert a tervezett 3. évadot lehúztam a WC-n.:D szóval nem lesz több évad,ez lesz az utolsó,amiben megtudhatjátok,hogy hogy alakul Leah és Harry sorsa:)
bye.: Rxx.

Interjú

-Király....és...nos,arra gondoltam,hogy mivel a filmezés elmarad..........szóval..
-Harry,mondd már...!-nevettem.
-Najó.Szóval nem lenne-e kedved eljönni velem egy Interjúba?!
-Mi?
-Ahhj.A Morning Show egyik műsorvezetője,Amelia megkért engem,hogy kérjelek meg téged,hogy gyere el velem a reggeli interjúra..na?eljössz?
-Hát nem is tudom Harry....nem hiszem,hogy jó ötlet...
-Miért?Ez csak egy interjú!
-Igen,igen,tudom,de akkor is...miért kéne nekem mennem?Nekem itt valami nem okés...
-Miért?
-Harry,Te vagy a híres kettőnk közül...
-Öhm...Leah...szívem,nos elfelejted,hogy te egy modell vagy,és téged is elég sokan szeretnek
-És utálnak is...
-Jó,de az nem számít...figyelj,elmondom mi lesz.Te szépen eljössz velem az interjúra,és utána ha szeretnéd,akkor elmehetünk vacsizni...oké?!
-Hát...jó.-mondtam.
*Harry szemszöge*
Azt hittem,hogy Leah egy kicsit könnyebben mond igent.Nos mindegy,sikerült megfűzni,és ez a lényeg.
-Mikor indulunk?-kérdezte.
-Öhm...azt hiszem,8-ra kell odaérni..
-Remek,akkor már nem tudok átöltözni...
-Nem baj.Csini vagy.-mosolyogtam.Ő is elmosolyodott,majd a kocsim felé vette az irányt. -Még nem kell indulnunk...-mondtam.
-De meg akarok állni egy benzinkúton....éhes vagyok.-mondta.
-Ez most komoly?
-Miért?Talán nem lehetek éhes??-nézett rám értetlenkedve.
-Akkor viszont indulnunk kell.-mondtam,és követtem őt a kocsi felé.
Gondoltam udvarias leszek,és kinyitottam neki a kocsi ajtaját,amit ő csak egy fura nézéssel díjazott.
-Mivan?Nem lehetek úriember?-nevettem,majd én is beültem a kocsiba,ami pár perccel később már a belvárosban keringett.
-Hol is lesz pontosan az interjú??
-A Nando's melletti stúdióban..
-Ahhaaam..oké..de Harry,azt ígérted,hogy bemegyünk egy benzinkútra...
-Leah,itt minden van,csak benzinkút nincs..
-És ezt nem tudtad volna előbb mondani?!
-Én sem tudtam...na,de most hagyjál vezetni.-mondtam talán kicsit bunkón.Erre ő csak elfordult az ablaka felé,és bámulta a hatalmas tömeget,ami követett bennünket.
Miután kiszálltunk az autóból,emberek százezrei kértek tőlünk képet,aláírást.Leah senkinek sem adott.
A stúdióban Amelia kedves mosolyával találtuk magunkat szemben.
-Sziasztok!Sajnálom,hogy nem állítottam biztonsági őröket a kapuk elé....tudjátok,most kísérték ki Taylor Swiftet..-amint ezt kimondta,kicsit köhécselni kezdtem.-Ohh,sajnálom Harry....nos...szóval..
-Semmi baj.Taylor már a múlté..
-Rendben.Nos,akkor foglaljatok helyet...-ültetett le minket.
*interjú*
"Jónapot!Itt Amelia Morgan,a Good Morning Radio London-ban. Ma Harry Stylessal és barátnőjével,Leah Horan-al fogunk beszélgetni..nah,akkor csapjunk bele! Harry,először hozzád szólok,mert hallottam,hogy a Directionerek nem igazán fogadják el Leaht..mondanál erről valamit?
-Mit tudnék erről mondani?
-Nem tudom..te mit szólsz hozzá?
-Nem örülök neki természetesen,de nem tudok ellene mit tenni...Leahnak a saját rajongói önbizalmat adnak,így remélhetőleg még egy darabig el tudja viselni a Directionereket..vagyis...egy jó darabig.
-Értem.Leah,ohh,várjatok megfordulok a székkel..-mondta,miközben Leah felé fordult a székével.-Szóval...Leah,neked milyen érzés az,hogy milliónyi ember utál téged,és milliónyi pedig szeret?
-Hát...jó?!
-Okéé..-nevetett.-értem..de egy valamit nem értek.A Directionerek és a Leanatorok most harcban állnak,ugye?
-Hát..mondjuk úgy...a Leanatorok védenek engem,a Directionerek meg ezért utálják őket..
-De ti miért nem avatkoztok be?
-Nem hiszem,hogy tudnánk mit tenni..-mondtam.
-Najó...még egy ehhez kapcsolódó kérdésem van.Zayn és Perrie miért nem kapnak ennyi utálatot?
-Hát nem is tudom.Talán mert a legtöbb Directionernek én vagyok a "kedvence" és nem tudják elfogadni hogy barátnőm van...vagy nem tudom.

Szőke nő

A parkba érve Harry arról panaszkodott,hogy leszakad a válla. Nem csodálom,hiszen amilyen okos,vagy 20 szendvicset csinált hármunknak.
-Annyi eszed van!-nevettem rajta.
-Miért is?
-Hárman vagyunk,és Lux meg Én valószínűleg az étteremben fogunk enni
-Azt már nem!Megcsináltam egy csomó szendvicset!Azt esszük!
-Senki nem kért rá,hogy csináld meg!-mondtam.Ez teljesen megőrült!Úgy,hogy nem is mondta,csinált szendvicseket,és most azt akarja,hogy együk meg őket?WHAT?
-Najó,Leah,oké,akkor ti az étteremben esztek...ha van...de ne veszekedjünk már!-imádom a hangulatváltozásait.
Miután megvettük a belépőket,egy kedves mosoly fogadott. Egy óriási plasztik mosoly.Nem értettem,hogy ki az a szőke cicababa,aki Harryt lesi állandóan,de őszintén szólva zavart,ezért szemeimmel gyorsan keresni kezdtem a barátnőmet,Sophiát.
-Ne keresd!-szólt nekem az a szőke.
-Miért?
-Nem jött ma be...valami dolga akadt a városban.-mondta nyávogva.
-Gyere Harry!Akkor megyünk Sophia nélkül!-mondtam,majd nagyot húztam Harryn.Ő majdnem elesett,de továbbra sem tudta levenni a szemét a nő hatalmas seggéről.-MONDOM GYERE!-kiabáltam.
-Jó-jó!Nyugalom!Megyek már!
Elindultunk egy úton.Fogalmunk sem volt,hogy hová vezet. Csak mentünk,mentünk,mentünk,egyszer csak rikácsoló hangot hallottunk magunk mögül.A csaj.Megint.Nem hiszem el.Ha nem tűnik el hamarosan,leütöm.
-Harry,Harry!Azt szerettem volna kérni tőled,hogy....ez..szóval...segítenél levenni ezt a pántot a ruhámról?-kérdezte,miközben a pántos ruhája pántjára mutatott.Harry éppen nyúlt volna oda,mikor megütöttem a kezét.
-Harry az isten szerelméért!Neked barátnőd van!
-Leah,csak segítek..
-Nem érted,hogy mire megy ki a játék?Najó-fordultam a szőkéhez-figyelj drágám,tűnj el innen nagyon gyorsan,vagy szólok Sophianak,hogy tüntessen el!-fenyegettem meg. A szőke sértődötten továbbment.
Megragadtam Lux kezét,és mentünk is tovább...ketten.Harry leült a padra,és ott maradt. Mivel még eléggé a park elején voltunk,féltem,hogy visszajön a csaj.Ha a közepe felé ült le volna Harry nem aggódtam volna annyira,mert ez a szőke biztosan nem talált volna be oda.
Lux és én kis idő múlva arra a következtetésre jutottunk,jobb,ha visszamegyünk Harryhez. Lux-al barátok lettünk.Nagyon aranyos kislány.
Mikor láttuk,hogy Harry még mindig a padon ül,és telefonozik,közben pedig mosolyogva nézi,ahogy közeledünk.
-Na milyen volt?-kérdezte Luxtól.
-Jó...szeretem Leaht!-mondta.
-Örülök.-Harry felállt és folytatta.-Lou telefonált,hogy ne aludj nálunk,hanem vigyelek haza,mert holnap Kanadába kell utaznia.Úgyhogy a ma esti filmnézésnek lőttek.
*miután hazavittük Luxot*
Harry morcosan meredt az útra. Nem tudtam,hogy mi baja lehet.De nem érdekelt.
-Leah..-szólalt meg.
-Na?
-Bocsi.Nem kellett volna a csajt..szóval..tudod..
-Harry,én nem rád haragszok,hanem arra a csajra.

Lux

*másnap*
Míg élem édes álmaimat,arra leszek figyelmes,hogy az ajtó hatalmasat csattan.Kimászok az ágyból,és megnézem,mi történt. A nappaliba érve hallok pár szót a konyhából. Harry és Lux.
-Lux!Kicsit csendesebben drágám,mert felébred Leah!
-Az ki?-kérdezte aranyosan a 4 éves apróság.
-A barátnőm....de hiszen láttad már..
-Nem Harry,sohasem találkoztunk!-léptem be a konyhába álmosan.
-Szia!-köszönt Lux aranyosan.
-Szia!Biztosan te vagy Lux,ugye?-kérdeztem. "Biztosan te vagy Lux,egye?"Micsoda kérdés...ki más lenne Ő,ha nem Lux?Ahj Leah,már megint hülyeségeket beszélsz.!
-Igen,Ő Lux...de...én azt hittem,hogy már találkoztatok!-mondta Harry zavartan.Bizonyára azért válaszolt Ő,mert a kislány elszaladt.-Lux!!Gyere vissza!-kiabált utána Harry.
-Hagyd!Nem tud semmi rosszat csinálni!-mondtam.-Egyébként mikor megyünk?-kérdeztem Harryt,aki mintha teljesen elfelejtette volna a programot,zavartan kérdezte:
-hová?
-A barátnőm parkjába...
-Jaaa!Nem tudom.Lou azt mondta,hogy ne ilyen ruhába vigyük Luxot,hanem előbb öltöztessük át...ezért lett volna jó,ha itt marad...de úgy látom,hogy lesz időm átöltöztetni..
-Ezt miből gondolod?-kérdeztem.
-Hmm,nem is tudom....talán azért,mert még te sem vagy kész?!
-És?
-Az eltart egy darabig...
-Najó...szerintem inkább menj,és kapd el a kislányt!-utasítottam Harryt.Elfelejtve a szekálását,felmentem a fürdőbe,és lezuhanyoztam.Felvettem egy olyan ruhát,amiben kényelmesen tudok majd mozogni a parkban.Enyhén kifestettem a szemem,és lementem a nappaliba.Láttam,hogy Harry éppen Luxot öltözteti,és gondoltam,addig iszok egy kávét.
-Ha éppen kávét készülsz inni,akkor nem érünk rá!
-Ti még nem vagytok készen,szóval ráérünk!-mondtam Harrynek.
-Már készen vagyunk.-Mondta és belépett a konyhába.Kivette a kezemből a poharat,és visszatette a helyére.Lux közben faggatott engem,hogy hová megyünk.
-Leah...
-Tessék?!
-Mit fogunk csinálni?
-Az egyik barátnőmnek van egy természetvédelmi parkja,ahol erdőben élő állatokat,nővényeket telepített..
-Ahhaa...és ott lehet fagyizni?-kérdezte.
-Öhm...nem nagyon voltam még ott,szóval nem tudom..-vallottam be.
-De azt azért tudod,hogy hol van,ugye?-kérdezte Harry,miközben valamit ügyködött a konyhapulton.
-Persze hogy tudom!
-Rendben..mindjárt készen vagyok!-mondta.El se tudtam képzeni,hogy mit csinál,ezért rákérdeztem.
-Harry,te mi a fészkes fenét csinálsz??
-Szendvicseket.
-Minek?
-Mert gondolom egésznap ottleszünk...
-Jó de azt tudod,hogy ott van étterem,ugye?-kérdeztem.
-Nem,mert még nem jártam ott,de én jobb szeretek szendvicset enni.
-ahhaaaa.

Bezárás.

Sziasztok! :))
Eleinte a blogot 50-60 részesre terveztem,de persze nem gondoltam arra,hogy lesz több évad is.:DD Ezért most valószínűleg úgy lesz,hogy 120 bejegyzés lesz a blogon+az elbúcsúzó szöveg:)
Azt azonban szerettem volna veletek közölni,hogy nem élvezetes blogolni,ha nem iratkoztok fel,és nem kommenteltek:( Felőlem azt is leírhatjátok,hogy miért nem tetszik a blog,mert jól bírom a kritikát,sőt örülök is neki,mert legalább a véleményekből összetudok rakni (talán) egy olyan blogot,ami a többségnek tetszik:) Mindenkinek soha nem fogok megfelelni,de azt szeretném,hogy minél népszerűbb legyen a blog:)
Egyébként köszönöm mindenkinek,aki +1-zni szokta a blogot,mert tényleg jól esik:') De az még jobban esne,ha feliratkoznátok,vagy komiznátok:D:D Szóval pls.:)